Skip to content
Egy busz áll a lejtő tetején, az utasok békésen üldögélnek, néhányan már félálomban zötykölődnek. Egyszer csak a busz lassan megindul lefelé.
Először senki nem foglalkozik vele, azt hiszik, a sofőr csak gurul egy kicsit előre. Ám ekkor a közeli kisboltból kiviharzik egy idős bácsi, és teljes erőből futni kezd a busz után.
Liheg, hadonászik, közben majd kiesik a tüdeje. Az utasok az ablakhoz tapadnak, és nevetve figyelik.
Az egyik fiatal srác lehúzza az ablakot:
– Hajrá, papa! Mindjárt utoléri!
A többiek is jókat nevetnek.
A bácsi ekkor megbotlik, hatalmasat esik, de azonnal feltápászkodik, leporolja magát, és tovább rohan.
– Ez az! – kiabálja egy másik utas. – Ne adja fel!
A busz közben egyre gyorsabban gurul lefelé, a bácsi pedig már vörös fejjel, teljesen kifulladva próbálja utolérni.
A srác újra kikiabál:
– Siessen, papa! Úgy röhögünk, hogy mindjárt leesünk az ülésről!
A bácsi ekkor még összeszedi az utolsó erejét, és visszaordít:
– Akkor fogtok igazán röhögni… amikor megtudjátok, hogy én vagyok a sofőr!