A diák az ebédlőben le szeretett volna ülni egy üres helyre az egyik tanára mellé, de az így válaszolt neki:
– Egy hattyú nem lehet barátja egy disznónak.
– Jó, akkor én továbbrepülök! – válaszolt a diák.
A tanár ezen vérig sértődött és elhatározta, hogy a vizsgán megbuktatja, így a legnehezebb kérdéseket adta fel neki. A diák azonban a dolgozatában tökéletes válaszokat adott, ezért a tanár – hátha mégis megbuktathatja az áldozatát – mindent eldöntő kérdést ad:
– Mész az úton és találsz két zsákot, az egyikben arany, a másikban pedig ész van. Melyiket választod?
– Az aranyat.
– én sajnos a másikat választanám, az értelemmel teli zsákot, mert az fontosabb, mint a pénz.
– Mindenki azt választja, ami neki hiányzik – vágja ki magát a diák.
A tanár elvörösödik a dühtől, és azt írja a dolgozatra: “Szamár”. A diák anélkül, hogy belenézne, fogja a dolgozatát és kimegy a teremből. Rövid idő múlva azonban visszatér, visszateszi a dolgozatát és így szól:
– Elnézést, a tanár úr aláírta, de nem írt rá jegyet!
