
Egy vasárnap délelőtt egy idős úr belép a templomba, majd a gyóntatófülkéhez sétál. Leül, sóhajt egy nagyot, és megszólal:
– Atyám, 82 éves vagyok. Több mint ötven éve házas. Van egy csodálatos, 70 éves feleségem, három gyermekem, hét unokám és már két dédunokám is.
– Isten áldása kísérje a családját, fiam – válaszolja mosolyogva a pap.
Az öreg bólint, majd folytatja:
– Tegnap autóval utaztam vidékre. Útközben felvettem három fiatal stoppos nőt. Beszélgettünk, jól éreztük magunkat, aztán végül egy motelben kötöttünk ki… és utána hát mindhármukkal megtörtént, érti.
A pap kis híján kiesik a székéből.
– Jól hallottam, fiam?
– Teljesen jól.
A pap pár másodpercig nem szól semmit, majd komoly hangon megkérdezi:
– És mondd csak… megbántad ezt a bűnt?
Az öreg összehúzza a szemöldökét.
– Miféle bűnt?
– Hogyhogy miféle bűnt?! Milyen katolikus vagy te?!
Az öreg vállat von.
– Nem vagyok katolikus.
– Akkor az ég szerelmére, miért mondod el ezt nekem?!
Az öreg elvigyorodik:
– Mert mindenkinek elmondom.
